16.~

Szokás szerint elterült a kanapén és bekapcsolta a tévét. Zavart, hogy semmibe sem vesz, szóval leültem mellé és kikapcsoltam a tévét.
- Értem..Szóval nem szeretnél most tévézni..
- Meg kéne beszélni..
- Múltkor is ezt mondtad..Fölöslegesen beszélnénk meg.. - Nézett maga elé. Még az is jobb mikor dühös, de ez amit művel, ez a sírba visz..Halál nyugodtan, ridegen beszél és semmi érzelmet nem mutat..
- Értem. - Mindössze ennyit tudtam mondani, majd felálltam és a szobámba sétáltam. Az ablak előtt állva gondolkodtam..Rengetegszer végig gondoltam, hogy helyes lenne-e..Végül 10 perc agyalás után ismételten kimentem hozzá. Még mindig ugyan úgy ült, ahogy ott hagytam.Hátulról átöleltem és egy puszit nyomtam az arcára.
- Szeretlek. - Suttogtam a fülébe, mire kezeimet gyengéden eltolta maga elől és felállt. Kicsit megijedtem, hogy itt hagy, de ehelyett odasétált hozzám és szorosan magához ölelt.Megfogtam a kezét és a szobámba vezettem. Becsukta az ajtót, majd -mint mindig- most is a falnak nyomva támadt ajkaimnak. Ezután szépen lassan elvezetett az ágyhoz és eldöntött rajta. Fölém hajolva csókolt tovább és, akárcsak tegnap, most is abba hagyta mielőtt bármi is történhetett volna. Még mindig fölöttem volt, és szótlanul fürkészte szemeimet. Ezúttal én csókoltam meg őt, ami látszólag meglepte, de viszonozta. A szívem a torkomban dobogott, mikor a pólója szélét kezdtem el fölfele húzni.Csókunkat megszakította, és kezeimet megfogta.
- Mit csinálsz..? - Kérdezte rekedtes hangon.
- Szeretném, ha tudnád, hogy csak is téged szeretlek. Csak is egyedül téged. - Mondtam alig hallhatóan.
- Nem muszáj megtenned, ha még számodra korai... Tudok várni. - Mosolygott rám most először amióta felértünk hozzánk.
- Szeretném.. - Mondtam remegő hangon.
- Nem úgy látom..
- Csak...Izé..Szóval egy kicsit félek.. - Kínomban halkan felnevettem, mire elmosolyodott.
- Bízol bennem..? - Bólintottam egyet, mire megcsókolt. Szép lassan megszabadultunk a ruhadaraboktól.
- Biztos vagy benne, hogy szeretnéd? - Kérdezett meg két csók között.
- Teljes mértékben biztos vagyok benne. - Mosolyogtam rá.~

Harry sz.sz.:

Az éjjelünk fantasztikus volt.. És ahogy észre vettem Alice-nek is tetszett. Szívesen megismételném, de persze tekintettel vagyok rá, és nem vagyok önző..
Ezekkel a gondolatokkal lépkedtem ki a konyhába, miután felkaptam magamra egy alsót. Alice még aludt, nem akartam felébreszteni.
A konyhában ittam egy pohár vizet, mikor kopogásra lettem figyelmes. Nem igen volt sejtésem ki lehet, vagy valami, de rajtam is csak egy alsó volt, ami furán nézne ki, ha így nyitnék Alice helyett ajtót. De végül megtettem. Mikor megláttam ki áll velem szembe, elkapott a düh, magam sem tudom miért.
-Öhm..Hello.. -köszönt a srác, és elég zavarodott feje volt. Flegmán néztem rá, nem akartam jópofizni vele.
-Szerintem eltévesztettem a szoba számot, bocsi.. -kért bocsánatot mosolyogva, majd elment volna, de vissza szóltam. Nem bírtam ki..
-Attól függ kit keresel. - visszafordult, és válaszolt is.
- Alice Roden -t keresem. Azt hittem ebben a szobában lakik, de ezek szerint..
-Még alszik. -adtam a választ egy halvány, sunyi mosollyal. Conor arca eléggé lehervadt, azt se tudta mit mondjon. Felhúztam szemöldököm, és vártam.
-Öhm.. Értem.. Ja, be sem mutatkoztam, a nevem..
-Ne fáradj, tudom ki vagy. -vágtam közbe. Kicsit mintha elmosolyodott volna.
-Alice beszélt rólam?.. -reménykedett. Épp' próbáltam valami ütőset visszaszólni, de ekkor Alice jelent meg.
-Conor?.. -kicsit zavarba jött, főleg hogy csak egy lenge, átlátszó póló volt rajta, meg fehérnemű. Azért mosolyogva oda tipegett.
-Ali, szia. Gyönyörű vagy.. -nézett rajta végig hatalmas vigyorral a képén, miután megölelték egymást. Szikrázó szemekkel méregettem a srácot. Ő csak ne stírölje az én barátnőmet..! ~

-Bejöhetek..? - Mosolygott nyálasan Alice-re. Nem akartam közbeszólni..Csak reménykedtem benne, hogy Alice tekintettel lesz rám..Eleget veszekedtünk már, és elég nagy áldozatot hozott értem, szóval nem akartam megint jelenetet rendezni.
- Ami azt illeti... Nekünk most lenne egy kis elintézni valónk.. - Húzta a száját, egy bocsánatkérő tekintet kíséretében.
- Ohh.. Hát akkor.. Majd hívj ha ráérsz.. Sziasztok. - Csalódottan megfordult. Becsuktam az ajtót, majd a vigyorgó lány felé fordultam.
- Elintézni valónk ? - Vontam fel az egyik szemöldököm. Nem válaszolt csak tovább vigyorgott.
- Várjunk..Te..Most...Imádlak. - Én is elvigyorodtam és hosszasan megcsókoltam.
- Büszke vagyok rád Harold.. Nem akadtál ki..Annyira.. - Mondta miközben elindult a konyha felé.

Vigyorogva követtem.Megállt a hűtő előtt, rám nézett, kinyitotta a hűtőt, és sokáig gondolkodott mit kéne enni. Oda mente mögé, átöleltem hátulról, és én is lestem a hűtőbe.
-Mi lenne, ha ma én csinálnék valami reggelit? -ajánlottam fel.
-Csak akkor, ha nem teszel semmilyen mérget a kajámba.. Se kokaint, se semmiféle kábítószert. -sorolta. Összevont szemöldökkel ránéztem, ő pedig csak mosolygott.
-Annyira gonosz vaagy.. -engedtem el, és elmentem onnan. Mint egy besértődött kisfiú, ölbetettem a kezem, és durcisan lestem magam elé, közben megtámaszkodtam a pultnak. Vigyorogva elém sétált, kezét a mellkasomon végigsimította, majd mosolyogva lágyan megcsókolt.
-Bocsi, tudod jól, hogy az ilyet nem hagyhatom ki.. És jobb megelőzni. -vigyorgott. Úgy döntöttem, nem duzzogok tovább, így csücsörítettem csak egyet, jelezve hogy egy csók az ára. Mosolyogva meg is csókolt, és sokáig nem is hagytam hogy elszakadjunk egymástól, így derekánál fogva öleltem magamhoz.
-Na jó, éhes vagyok, szóval hajrá. -szakadt el ajkaimtól, amit én kicsit bántam, de végül neki kezdtem a reggeli készítésének.

Miközben én csináltam a tojásrántottát, ő tett-vett.
- Most pedig..Foglalj helyet.És kóstold meg a Harry-féle különleges tojásrántottát.
- Mit takar az, hogy 'Harry-féle' és mitől különleges ? - Gondolkodott el.
- Őőőő..Harry-féle, mert én csináltam..És különleges mert...Én csináltam.. - Adtam a kevésbé értelmes választ..
- Ohh..Már minden világos.. - Nevetett fel aranyosan.

Alice sz.sz~

Leültem és elkezdtem falatozni abból a tányérból amit Harry elém rakott.
-Harry.. Ebből mintha.. hiányozna valami.. -állapítottam meg. Harry még nem evett, a telefonjával vacakolt. Rám nézett, majd ő is megkóstolta. Hirtelen megállt a rágással, megfogta a sót és beleszórta a szájába.
-Idióta.. -nevettem fel. Igen, a só volt a bűnös. Biztos elbújt előle így nem került bele.
-Nem baj, csak sózd meg jól.. Tudod mit? Majd én megsózom, ne tegyük tönkre a Harry-féle műalkotást.. -sózta meg a tojásomat vigyorogva.
-Oh.. Úgyis megeszem, nem tök mindegy? -vigyorogtam.
-Nem.. -nézett rám zavarodottan, szúrós szemekkel. Vigyorogtam egyet, majd tovább ettünk. Közben ki-ki pillantgattam az ajtó felé, annyira nem stimmelt valami..
-Mit nézel annyira? -forgolódott Harry.
-Ja semmit, csak.. Olyan fura.. Így az ajtó körüli rész.. Mintha valami.. -aztán kiszúrtam. Felálltam, oda mentem, és elkezdtem keresgetni a tárgyat.
-Mi a baj? -kíváncsiskodott Harry.
-Ezt nem hiszem el.. -motyogtam, és még megnéztem vagy 5× hátha csak rosszul látok.
-Beavatnál engem is?! -jött oda már kicsit idegesen.
-Eltűnt a pótkulcs..! Mindig itt tartom, sose veszem le, nem tudom, most hova tűnhetett.... -forgolódtam, és megnéztem a földön is, hátha leesett, de sehol sem volt.
-Ne parázz, biztos itt lesz valahol.. -segített keresni, de semmi.
-Jó.. Hát mindegy.. Azért bezárom az ajtót.. -kicsit megijedtem, amit Harry is észre vett. Miután rázártam az ajtót, átölelt.
-Nyugi, lehet, hogy elkeveredett valamerre, amíg a srácok is itt voltak.. -nézett szemeimbe, de még mindig meg voltam ijedve.
-És ha nem..? Egyik éjjel nem zártam be az ajtót.. Mi van ha...
-Csss. Ne gondolj mindjárt a legrosszabbra, oké? -támasztotta homlokát az enyémnek, és megcsókolt. Kicsit megnyugodtam tőle, de még mindig nem volt az igazi.
-Gyere, fejezzük be a reggelit, felöltözünk, aztán megkérdezzük a srácokat, hátha látták.. -fogott kézen és vissza mentünk a konyhába. Őszintén már nem volt étvágyam, de nem akartam Harry-t megbántani, hogy ott hagyom így bármennyire nem esett jól, megettem. Közben zajokat hallottunk...
-Ez mi..? -ijedtem meg, és az ajtó felé néztem. Lehetett hallani, hogy kulcsot próbálnak beledugni a zárba és kinyitni..