-Gyere csak, egyedül vagy? -kérdezgetett. Beléptem barátnőmmel a sarkamon, így megkapta a válaszát.
-Oh, szia Becky. -intett neki mosolyogva. Ez a gyerek olyan cuki.
-Ugye nem zavarunk? -kérdeztem félénken.
-Dehogyis, ne hülyéskedj már... Harry-t hol hagytad? -tért el a témától, és kicsit fura fejet vágott. Elvigyorodtunk Becky-vel.
-Jaja, csak lehet ők nem tartották ilyen humorosnak.. -gondolkodott el barátnőm, amire egyetértően bólintottam.
-Hát.. Nem akarlak megijeszteni titeket. De kifogtátok erre a 2 legallergiásabb embert.. Ilyenkor Harry és Louis képesek a legrosszabbra gondolni, mint például elraboltak titeket, vagy megerőszakoltak egy sötét utcában, egyéb.. -sorolta szemforgatva.
-Érdekes.. -csak ennyit tudott Becky is mondani.
-Hát.. mindegy. Telefon nincs nálam, hogy tudjam velük közölni, szóval majd csak rájönnek hogy itt vagyunk. -vontam vállat.
-Felhívjam őket? -ajánlotta fel Niall.
-Nem lényeg, köszi. -intettem mosolyogva, és levágtam magam a kanapéra. Niall és Becky is csatlakoztak, aztán Zayn és Liam is előkerültek. Miután átestünk a köszönésen és a kisebb eszmecserén, néztük tovább a filmet. Aztán egyszer csak valaki(k) betoppantak..
- Nem vagytok normálisak..Mi van ha valami bajtok esik.?! - És itt kezdetét vette a fejmosás..
- 18 évesen tudunk vigyázni magunkra..Ráadásul fényes nappal van.. - Néztem rá értetlenül.
- Nem, nem tudtok vigyázni magatokra! És az, hogy nappal van még semmit sem jelent..
- Harry..Ugyan már..Most mit vagy úgy oda..?
- Mit vagyok úgy oda..? Mit vagyok úgy oda.?! - Hitetlenkedve nézett rám majd felviharzott. Érdekes fejjel néztem utána, majd a csendben figyelő haverjaimra.
-Én megmondtam.. -nézett rám Niall egy halvány mosollyal. Szúrós szemekkel oldalba ütöttem, majd Louis-ra néztem.
-Tudjátok.. Én nagyon jól titkolom, hogy mérges vagyok.. Majdnem kiakadtam, amikor a telefont nyomtátok ki.. -mosolygott kicsit erőltetetten.
-És tekintve,
hogy Harry már nagyjából elmondta a dolgot, megúsztátok, hogy én is hisztit
csapjak. -magyarázta már egy igazi mosollyal.-Szerintem kitudod engesztelni.. De óvatosan, még nem akarok unokákat. -kacsintott Liam, amire kapott egy fejbeütést, és felmentem Harry után. Nagy nehezen kitotóztam melyik az ő szobája, mert elég nagy ez a ház..
-Bejöhetek? -nyitottam be mosolyogva. Láttam, hogy az erkélyen van, szóval csak bementem, és mögé léptem. Átöleltem, és gondolkodtam hogyan béküljünk ki. Bár ez Harry Styles-nál nem nehéz, leveszed a pólód és már rögtön rád veti magát.. Oké, csak vicceltem.. Vagyis nem, de ez van.
-Hajagszoj? -mondtam kislányos hangon, amire megfordult, és rideg tekintettel lesett rám.
-Igen. -mondta nem kímélve. Lebiggyesztettem alsó ajkam, de ez se hatott.
-Harry, csak hülyéskedtünk, ne kapd már fel ezen a hülyeségen ennyire a vizet.. Vegyél példát Louis-ról..! -magyaráztam.
-Louis csak azért nem csapott hisztit, mert én már megtettem, ismerem.. -vágott vissza rögtön, amire nem tudtam már mit mondani, így elnéztem, és így agyaltam valamit.
-Felfogtad, hogy megijedtem? -nézett rám. Felsóhajtottam.
-Harry.. Kb 1 hete még egyedül járkáltam mindenhova, egyedül éltem, egyedül mentem dolgozni, és történt valami bajom? Nem.. -osztottam ki. Ez nekem tényleg elég érthetetlen volt..
-De most már az enyém vagy, és tudnod kell, hogy mindentől megakarlak óvni.. Sok vadállat van a városban, leszarják, hogy fényes nappal van, egy ilyen csinos lány után mint te, hidd el, visszafordulnak. És Becky sem ronda.. Egymást meg nem tudjátok megvédeni.. -magyarázott tovább.
-Akkor sem értelek.. Oké azt levágtam, hogy féltesz, de ez úgy jön ki, mintha nélküled nem mehetnék sehova.. -vágtam vissza, persze rendesen.
-Nem erről van szó.. Ha tudom hogy elmész, hol vagy, mit csinálsz, nyugodtabb vagyok, mert ha esetleg valami baj lenne, tudom hol keresselek.. Ráadásul a telefonodat is otthon hagytad, szerencse, hogy Louis-nak megvolt Becky száma.. -nézett mélyen a szemembe.
-Ha otthon hagytam a telefonom, kitudtátok volna nézni Becky számát. -okoskodtam.
-Ennyire ne nézz hülyének.. Amúgy meg ki volt kapcsolva, nem tudom a pinkódod.. -mosolygott halványan, mint aki győzött.
-Jó-jó.. -forgattam a szemem. Nem szóltam egy darabig, és ő sem, de végül ezt megtörte.
-Megígéred, hogy ilyet nem csináltok még egyszer? -bújt közelebb. Sóhajtottam, majd elmosolyodtam.
-Meg.. -válaszoltam és megcsókoltam. Sokáig szenvedélyesen csókolóztunk, ami közbe mint mindig, Harry a falnak tolt. Tekintve, hogy egy erkélyen vagyunk, leállítottam.
-Csigavér, drágám. És csak hogy tudd, nem lesz ám minden éjszakánk ilyen.. -világosítottam fel.
-Csak szeretnéd.. -mosolygott kajánul, és ajkaimat kezdte el harapdálni.
-Nem, tényleg nem. A végén úgy nézne ki, mintha csak ezen állna a kapcsolatunk, és ha nem fekszünk le, akkor nem bírjuk egymás mellett.. -mondtam neki elgondolkodva.
-Ez hülyeség.. -mosolygott ajkaimba.
-Nem az. -vágtam vissza.
-Az, hogy nem bírom magam fékezni, az mind azért van, mert megőrjítesz.. -folytatta.
-Oh.. Fogd ám rá, Rómeó. -löktem el magamtól és bementem a szobába, hogy letudjak menni a srácokhoz, de persze nem hagyta szó nélkül, vissza rántott, és derekamnál fogva felkapott, majd az ágyra dobott. Felém hajolt, és megcsókolt.
-Pedig ez igaz. -jelentette ki mosolyogva. Megforgattam a szemem, majd közöltem, hogy le kéne menni, mert tekintve nem egyedül vagyunk, és Liam így is perverz hangulatában van, ne hogy rosszra gondoljanak..
-Majd csendesek és gyorsak
leszünk és akkor nem fognak gyanítani semmit.. - Elgondolkodva nézett rám.
- Te nem vagy százas..- Vigyorogva bújtam ki alóla.
- Akkor este ? - Elővette a tipikus kölyökkutya szemeket.
- Meg mondtam, hogy nem! És ha még egyszer bepróbálkozol a mai nap folyamán, akkor 1 hétig nem lesz semmi és még csak nálam sem aludhatsz. - Arcáról olvasni lehetett, hogy tudomásul vette az előbb hallottakat. Mosolyogva léptem ki a szobájából és indultam le a nappaliba.
- Harry-t hol hagytad ? - Fordult felém Louis.
- Valószínűleg mindjárt jön.. - Éppen hogy kimondtam ott termett mellettem.
- Szent a béke.? - Nézett ránk kíváncsian Becky mire mosolyogva bólintottam.
- Gyorsak voltatok..És meglepően csendesek.. - Szólalt fel Liam, mire ismételten kapott egy kis fejbeütést.
- Látod.?! Én meg mondtam.. - Csóválta a fejét durcásan. Mindenki 'húú'zott és végre Harry-nek is leesett mit mondott..
- Te nem vagy százas..- Vigyorogva bújtam ki alóla.
- Akkor este ? - Elővette a tipikus kölyökkutya szemeket.
- Meg mondtam, hogy nem! És ha még egyszer bepróbálkozol a mai nap folyamán, akkor 1 hétig nem lesz semmi és még csak nálam sem aludhatsz. - Arcáról olvasni lehetett, hogy tudomásul vette az előbb hallottakat. Mosolyogva léptem ki a szobájából és indultam le a nappaliba.
- Harry-t hol hagytad ? - Fordult felém Louis.
- Valószínűleg mindjárt jön.. - Éppen hogy kimondtam ott termett mellettem.
- Szent a béke.? - Nézett ránk kíváncsian Becky mire mosolyogva bólintottam.
- Gyorsak voltatok..És meglepően csendesek.. - Szólalt fel Liam, mire ismételten kapott egy kis fejbeütést.
- Látod.?! Én meg mondtam.. - Csóválta a fejét durcásan. Mindenki 'húú'zott és végre Harry-nek is leesett mit mondott..
Miután ezen túlestünk,
néztük egy kicsit a tv-t, majd Becky telefonja csörgött.
-Mond. -szólt bele lazán. Ez az én barátnőm..
-Ja, itt van mellettem, miért? -beszélgetett az illetővel, és mivel én voltam mellette, gondoltam rólam folyik a tárgyalás.
Ránéztem és amolyan "ki az?" fejjel felé böktem. Eltátogta, hogy "Conor". Ja igen, a telefonom otthon van, ráadásul Harry elmondása szerint ki is van kapcsolva.
-Nem tom', odaadom neki. -szólt bele ismét kicsit flegmásan, igen Becky nem igen bírja Conort, de erről már volt szó. Odaadta, majd mielőtt fülemhez emeltem volna, odébb mentem, hogy azért tudják tőlem nézni a tvt.
-Szia, mondjad. -köszöntem bele.
-Szia, cica. Mi történt a telefonoddal? Próbáltam hívni, de még kicsengeni se csengett ki.. -panaszkodott. Ezt a szőkét..
-Nyilván ki van kapcsolva.. De miért hívtál? -tértem a lényegre.
-Csak gondoltam találkozhatnánk megint.. Jól éreztem magam tegnap, szívesen megismételném. -magyarázta. De nekem pont nem volt ehhez kedvem.
-Öhm.. Nem tudom Conor, most nem igen érek rá.. -húztam a szám.
-A pasiddal vagy..? -kérdezte flegmán.
-Igen, képzeld, és a másik 4 barátommal, meg Beckyvel.. És ha még egyszer így kérdezed meg, esküszöm fejbe rúglak telefonon keresztül.. -keltem ki magamból. Már irritáló, hogy minden alkalommal így kérdezi meg. Kintről hallottam kisebb kuncogásokat, de nem foglalkoztam vele.
-Hát jó.. Akkor majd máskor. Szia. -tette le, még elköszönni se volt esélyem, már nem mintha bánnám. Vissza mentem a srácokhoz, akik villámsebességgel vissza rakták a hangot a tv-re, és úgy csináltak mintha eddig is azt nézték volna.. Szemforgatva vissza ültem.
-Hiába minden, tudom, hogy hallgatóztatok.. -informáltam őket. Lerendezték egy mosollyal, majd újra a tvt nézték. Harry mögöttem lévő kezével megsimogatta az arcomat, és közben fejét is közel tette hozzám, majd miközben nyakamat kényeztette apró puszikkal -amitől ismételten kirázott a hideg..-, halkan fülembe súgta.
-Kit kell megverni?.. -suttogta egy halvány mosollyal.
-Senkit. -feleltem szem forgatva. Ránéztem, ami nem volt a legjobb ötlet, mert feje túlságosan közel volt az arcomhoz, így egy milliméter se volt ajkaink közt, viszont a többiek előtt nem akartam. Bár Harry ezt is magasról letojta, egy kaján vigyorral az arcán ajkait az enyémre tapasztotta, de szerencsére mindenki a filmre figyelt. Elváltam tőle, és a mellkasára feküdtem, és így néztük végig a filmet. Ő karomat, arcomat simogatta, én pedig szorosan hozzábújva élveztem ezt az idilli pillanatot a barátommal és a barátaimmal.
A filmen
sikeresen bealudtam..
-Mond. -szólt bele lazán. Ez az én barátnőm..
-Ja, itt van mellettem, miért? -beszélgetett az illetővel, és mivel én voltam mellette, gondoltam rólam folyik a tárgyalás.
Ránéztem és amolyan "ki az?" fejjel felé böktem. Eltátogta, hogy "Conor". Ja igen, a telefonom otthon van, ráadásul Harry elmondása szerint ki is van kapcsolva.
-Nem tom', odaadom neki. -szólt bele ismét kicsit flegmásan, igen Becky nem igen bírja Conort, de erről már volt szó. Odaadta, majd mielőtt fülemhez emeltem volna, odébb mentem, hogy azért tudják tőlem nézni a tvt.
-Szia, mondjad. -köszöntem bele.
-Szia, cica. Mi történt a telefonoddal? Próbáltam hívni, de még kicsengeni se csengett ki.. -panaszkodott. Ezt a szőkét..
-Nyilván ki van kapcsolva.. De miért hívtál? -tértem a lényegre.
-Csak gondoltam találkozhatnánk megint.. Jól éreztem magam tegnap, szívesen megismételném. -magyarázta. De nekem pont nem volt ehhez kedvem.
-Öhm.. Nem tudom Conor, most nem igen érek rá.. -húztam a szám.
-A pasiddal vagy..? -kérdezte flegmán.
-Igen, képzeld, és a másik 4 barátommal, meg Beckyvel.. És ha még egyszer így kérdezed meg, esküszöm fejbe rúglak telefonon keresztül.. -keltem ki magamból. Már irritáló, hogy minden alkalommal így kérdezi meg. Kintről hallottam kisebb kuncogásokat, de nem foglalkoztam vele.
-Hát jó.. Akkor majd máskor. Szia. -tette le, még elköszönni se volt esélyem, már nem mintha bánnám. Vissza mentem a srácokhoz, akik villámsebességgel vissza rakták a hangot a tv-re, és úgy csináltak mintha eddig is azt nézték volna.. Szemforgatva vissza ültem.
-Hiába minden, tudom, hogy hallgatóztatok.. -informáltam őket. Lerendezték egy mosollyal, majd újra a tvt nézték. Harry mögöttem lévő kezével megsimogatta az arcomat, és közben fejét is közel tette hozzám, majd miközben nyakamat kényeztette apró puszikkal -amitől ismételten kirázott a hideg..-, halkan fülembe súgta.
-Kit kell megverni?.. -suttogta egy halvány mosollyal.
-Senkit. -feleltem szem forgatva. Ránéztem, ami nem volt a legjobb ötlet, mert feje túlságosan közel volt az arcomhoz, így egy milliméter se volt ajkaink közt, viszont a többiek előtt nem akartam. Bár Harry ezt is magasról letojta, egy kaján vigyorral az arcán ajkait az enyémre tapasztotta, de szerencsére mindenki a filmre figyelt. Elváltam tőle, és a mellkasára feküdtem, és így néztük végig a filmet. Ő karomat, arcomat simogatta, én pedig szorosan hozzábújva élveztem ezt az idilli pillanatot a barátommal és a barátaimmal.
