9.~

Nem volt más választásom..Törölközőben siettem be a szobámba..Hát persze, hogy ott volt..Hol máshol lett volna.?!

- Meg.Ne.Szólalj. - Mondtam szép lassan a szavakat egymás után.

- Ez is a kínzás része ? - Vigyorgott rám.

- Mi nem volt világos abból, hogy 'Meg.Ne.Szólalj.' ? - Kérdeztem miközben a szekrényemben kotorásztam. Vártam, hogy visszaszóljon, de nem tette. Hátulról hozzám simult és a vállamtól kezdve a nyakamig apró csókokkal halmozott el.
-Harry.. Engedj el.. -próbáltam rá hatni szép szóval.

-Nem. -jelentette ki nemes egyszerűséggel. Sóhajtottam egyet, majd kirázott a hideg, mikor már nyakamra a sokadik puszit lehelte.

-Harry, én nem szeretek elsietni dolgokat.. -próbáltam neki megmagyarázni.

-De..

-Nehogy azt mond, hogy nem lenne elsietve, mert felakasztalak.. Harold, alig 3 napja ismerjük egymást.. Ne haragudj, de én erre még nem vagyok felkészülve. -fordultam vele szembe, ami talán nem volt a legjobb ötlet, ugyanis szemei megbabonáztak.. és az illata..

Próbáltam nem kimutatni, hogy kicsit elbizonytalanodtam. Szorosan hozzám simult, és csak nézett szemeimbe, időnként ajkaimra tekintett. Sokáig csendben ez zajlott, majd lágyan megcsókolt. Természetesen visszacsókoltam. Nagyon nagy akaraterővel, és önuralommal bírhat az, aki ennek a csóknak ellenállni tud..

Ajkaink kis cuppanással jelezték, hogy szétváltak.

-Akkor még várunk.. Nem akarlak sürgetni.. Végülis ráérünk.. -mosolyodott el halványan. -De ha ilyeneket csinálsz, nem tudok magamon uralkodni.. -nyelt egyet, majd próbálta szemét nem lejjebb vinni. Tudtam, hogy szívesen lekapná rólam a törölközőt, végülis erősebb nálam, simán megtehetné, de nem tette. Ami miatt kellemesen csalódtam, főleg hogy megértett. Elmosolyodtam.

-Köszönöm. -nyomtam szájára egy puszit, majd ruhámmal a kezembe vissza indultam a fürdőbe.

-Tudod, nem ezért meg azért, de felőlem itt is átöltözhetsz...!..Nem..? Nem..? Hát oké.. -sóhajtott fel, mikor nem válaszoltam. Megforgattam a szemem egy mosollyal, gyorsan átöltöztem és vissza mentem hozzá.
Ott ült az ágyamon egy szál boxerben és a fényképes albumot nézegette. Megjegyzem az az album a 3. fiókban volt, szóval turkált a cuccaim között, de mindegy is..Leültem mellé. Pont egy képet nézegetett amin a bátyámmal voltunk.

- Ő kicsoda.. ? - Kérdezett rá félve.

- A bátyám. - Látszólag megkönnyebbült.(?) - Miért mit hittél..? - Kúszott vigyor az arcomra.

- Semmit.. - Rázta meg a fejét nevetve.

- Valld be, hogy a pasimnak nézted.. - Húztam tovább az agyát.
-Jól van na.. Egy szóval nem mondtam, hogy én nem tudok féltékeny lenni..! -mondta, majd tovább lapozott.

-Juj egyem a husod, ez te vagy? -kerekedett nagy vigyor arcára, miközben azt a képet nézte, amin kb 4 éves lehettem, és tiszta csokis a szám.

-Hirtelen nem mondanám meg, hogy fehér vagy.. Mint egy kis néger picilány. -vigyorgott tovább.

-Ha-ha.. -vigyorogtam.. Tovább lapozott, amin már a tényleges gyermekkori szerelmemmel voltam.

-Ő a másik bátyád?.. -kérdezett rá bizonytalanul.

-Öhm.. Nem. -a képen 13 éves voltam, és Conor meg 15. Mai napig tartjuk a kapcsolatot, szóval nem vesztünk össze.

Harry tovább lapozott, és akkor már beigazolódott, hogy a srác a képen a barátom.. Igen, egy csókos kép.

Egy darabig csak nézte, majd összecsukta.

-Na szerintem aludjunk.. -tette félre az albumot.

-Tudod annak van helye is.. -utalgattam. Rám nézett, felvontam a szemöldököm, elmosolyodott, felállt és vissza tette a fiókomba.

Már épp' befészkelte volna magát mellém, de újra megszólaltam.

-És tudod a lámpa sem tapsra kapcsolódik le.. Ja és az ajtó meg nem fikán csúszik.. -néztem rá nagy szemekkel. Felnevetett kijelentésemen, majd elcsoszogott becsukni az ajtót, és a lámpát lekapcsolni. Mivel a szoba teljesen sötét volt, nem láttam Harry most merre van, így kicsit összerezzentem, mikor megérintett. Befészkelte magát mellém, én meg mint az elmúlt napokban, fejemet és kezemet mellkasára tettem, majd lehunytam szemem. Kis csend, valahogy éreztem, hogy Harry még beszélgetni akar, mert nem köszönt el.

-Alice.. -szólalt meg bizonytalanul.

-Hmm? -kis ideig még nem szólalt meg, majd végre kinyögte amit akart.

-Meddig voltál vele? -tért rá rögtön a lényegre, mindenféle bevezető nélkül.

-Conor-ral? -kérdeztem vissza, de mivel eszembejutott, hogy nem is tudja a nevét, rögtön választ is adtam. -Hát.. gyakorlatilag ha úgy vesszük 13 éves koromtól 16 éves koromig vele voltam.. De a mi kapcsolatunk eléggé.. bonyolult.. volt. -tettem hozzá az utolsó kis szócskát, ne hogy gyanítsa hogy még mindig tartjuk a kapcsolatot, persze már nem úgy tekintek rá, akit egykor szerettem. Már csak barát.

-Hogy érted, hogy bonyolult?.. Még mindig tartjátok a kapcsolatot?.. -felsóhajtottam.

-Miért beszélgetünk erről? Ez neked és nekem is elég kényelmetlen.. -próbáltam kibújni a témából.

-Csak érdekel. -jelentette ki.

-Hát ha annyira érdekel.. -levettem fejem mellkasáról, már semmimmel se értem hozz (értelem lvl99~), csak feküdtem mellette, hanyatt, a sötétbe bámulva.

-13 éves voltam amikor megismertem. Sokáig csak barátkoztunk, aztán 1-2 hónap múlva már arra kaptuk a fejünket, hogy minden egyes napunkat együtt töltöttük. Nagyon egymáshoz nőttünk. Aztán Conor tette meg az első lépést. Én addig nem éreztem iránta többet, de elbizonytalanított, mikor egy szájra puszival köszönt el egyik este. Aztán már nem is tudom, hogy volt.. Egyik pillanatról a másikra pusziltuk meg egymást, volt hogy egy csók is elcsattant, de sose volt meg az a kérdés, hogy járunk e.. Eléggé bonyolult kapcsolat volt ez, mert rajtam kívül még szédített, flörtölt más lányokkal is, ami engem igazából nem igen zavart. Egyszerűen jóban voltunk, nagyon is jóban.. Szerettük is egymást, nem is.. Így ment ez 16 éves koromig. Aztán valamin összevesztünk, de kibékültünk, viszont ezután már minden olyan volt mint az előtt a szájra puszi előtt. Kicsit eltávolodtunk egymástól, és hogy 17 évesen elköltöztem, és munkába álltam, eltávolodtunk egymástól. Még mindig tartjuk a kapcsolatot, de nagyon régen láttam.. Néha ha eszébe jutok felhív. Semmit se változott, ugyan olyan, mint 5 évvel ezelőtt.. -mosolyogtam magamban, és egy könnycsepp gördült végig le a szememnél. Fogalmam sincs, miért tartottam a jelenlegi barátomnak erről estimesét, de végülis ő kérte.. És azért jó ha tud ilyenekről.

Sokáig nem szólalt meg, azt hittem elaludt, de bebizonyosult hogy még se.

-És eltudod képzelni, hogy újra ugyan olyan jóba legyetek?.. -hangja rekedtes volt. Ne gondoltam volna, hogy Harry Styles ilyen féltékeny típus.

-Nem tudom.. Ez attól függ. De már nem érzek iránta semmit, azt hiszem.. Ha ez megnyugtat, a egyetlen, jelenlegi pasi, aki megbolondít az épp' itt fekszik mellettem.. -mosolyogtam, és próbáltam kicsit jobb kedvre deríteni. A következő már az volt, hogy ajkait az enyémen éreztem. Sokáig érzékien csókolóztunk, majd elvált tőlem, nyomott egy puszit még a számra, vissza feküdt szorosan mellém, átölelve, így újra mellkasán volt a fejem.

-Szeretlek.. -suttogta. Először mondta ezt nekem, és nem tudom, de valahogy iszonyat jó érzés fogott el, és elhittem neki.

-Én is.. Jóéjt. -hadartam el egy kicsit, tekintve, hogy már majdnem leragadtak a szemeim. Lassan elkapott az álom..~ 

Harry sz.sz~

Egy kérdésem még lett volna, de nem tudtam, hogy hogyan kérdezzek rá úgy, hogy ne vigyem ki a biztosítékot nála... Nem sokat aludtam, ismételten előtte ébredtem fel. Kisétáltam a konyhába, öntöttem magamnak narancslevet, majd leültem és gondolkodtam. Nem sokkal később, kómás arccal és összekócolt hajjal totyogott be.

- Jó reggelt. - Mosolygott és kinyitotta a hűtőt. - Mi az, hogy nincs tej ? - Fordult felém csalódottan.

- Én is csak most keltem fel.. - Tettem magam elé kezemet védekezésképpen.

- Na mindegy.. - Leült mellém. Rengetegszer végig gondoltam, hogy megkérdezzem e vagy sem, de végül megkérdeztem..

- Alice..Lehetne egy kérdésem..?

- Conor-ral kapcsolatos ? - Sóhajtott fel.

- Őőő igen.. Megfordult a fejemben, hogy..Mivel 3 évig..Szóval izé..- A kezemben lévő pohár most rettentően érdekesnek bizonyult..
- Miii ? neem! Harry..- Nevetett fel aranyosan. Kicsit megkönnyebbültem, majd az futott át a fejemben, hogy lehet, hogy Conor-ral nem, de mivel mondta, hogy nyitott kapcsolatban éltek, vagy valami olyasmi, akár lehet hogy mással igen..

-És..mással..sem..? -kérdeztem rá félénken ismét. Elmosolyodott.

-Lehet hogy ciki.. De nem.. Még szűz vagyok. -adta a teljes választ mosolyogva. Biztos jót mulatott rajtam.. De muszáj volt megkérdezni róla.

-Sajnálom.. -nevettem fel kínomban. -Csak egyszerűen nem bírtam ki, hogy ne kérdezzem meg.. -vakartam a tarkóm, és még mindig nem mertem vele felvenni a szemkontaktust. Szemem sarkából láttam hogy közelebb jön hozzám, majd megölelt. Vissza öleltem mosolyogva, majd már kicsit több bátorságom volt ránézni.

-Na most hogy így ezt megtárgyaltuk, én elmegyek készülődni.. -nyomott egy puszit a számra, és mosolyogva távozott. Néztem távolodó alakját, majd mikor már ne volt a látókörömben, magam elé bambulva támaszkodtam a pultnak és gondolkodtam még egy kicsit. Felettébb érdekes dolgok fordultak meg a fejemben Ali-vel, de gyorsan elhessegettem őket. Így már érthető miért nincs még felkészülve rá. Bár az is igaz, hogy a kapcsolatunk nagyon friss, de nem tehetek róla, megőrjít..