7.~

Míg a kanapén ülve, arcomat kezembe temetve ezeken agyaltam, éreztem, hogy leül, szorosan mellém. Egy darabig nem szólt, de megtörte a csendet.

- Haragszol..? - tette fel a kérdést félénken.
- Említettem, már hogy az őrületbe kergetsz..? - Néztem rá elkeseredetten.

- Valami rémlik.. - Mosolygott halványan.

- Nézd Harry.. Döntsd el, hogy mit szeretnél.. Ha velem szeretnél lenni, akkor tudnod kell, hogy hihetetlenül féltékeny típus vagyok.. egyetlen egy esélyed van.. Ha azt eljátszod akkor soha többet nem kapsz újat. Van a másik lehetőség.. Miszerint kisétálsz azon az ajtón és soha többet nem látjuk egymást.. Te olyan lányokkal szűröd össze a levet, amilyenekkel csak szeretnéd, én pedig élem tovább a megszokott életem.

- Az 1. lehetőséget választanám. - Mosolygott rám kisfiúsan, majd az ölébe ültetve megcsókolt.
Nem tudom mi váltotta ki belőlem ezt a boldogságot, de boldog voltam.. Szinte lehetetlennek tűnik valakivel összejönni kemény 2 nap alatt, de nekünk sikerült..

- Tekintve, hogy kegyed féltékeny típus, nem szeretném, hogy a srácokra is féltékeny legyen, így ma kegyeddel alszok.. ismét. - vigyorgott rám, majd lehelt egy lágy puszit ajkaimra. Megforgattam a szemem egy nevetéssel kísérelve, kiszálltam öléből, elraktam a konyhából a cuccokat, tekintve hogy már sokkal inkább vagyok álmos, mint éhes, átöltöztem "pizsibe", és miután Harry is megvált a felsőjétől, nadrágjától, stb-től (neem, az alsó rajta maradt..~) befészkelte magát mellém.

Nyomtam egy puszit vigyorgós szájára, és mellkasára pihentettem fejem és kezem. Ő védelmezően átölelt, még jóéjtet kívánt, és hamar elnyomott minket az álom.

Reggel egyedül ébredtem. Kómás arccal néztem körbe, de nem találtam Harry-t sehol sem.. Kikeltem az ágyból és a konyhába csoszogtam. Az asztalon ott állt egy tej mellette egy zacskó fornettivel. A csomag mellett ott díszelgett  egy cetli is. Akaratlanul is elmosolyodtam. Felemeltem a papírost amire ez volt ráfirkantva : " Szia Ali!(: Olyan aranyosan aludtál, hogy nem volt szívem felébreszteni.. Mára van egy kis melónk a srácokkal, de ígérem, hogy amint végeztem rohanok hozzád.

Ui.: Jó étvágyat.;) Csók, Harry <3 "
Mosolyogva letettem a cetlit, majd neki álltam reggelizni. Jóízűen elfogyasztottam, majd beültem kicsit a tv elé. Ismételten semmi értelmes műsort nem adtak, szóval rávettem magam, hogy felöltözzek, és elmenjek egyet sétálni.
Szeretek csakúgy a parkban sétálgatni, szóval most is oda mentem. A friss levegő.. A mókusok  szaladgálása.. A madarak csicsergése.. És még sok egyéb más, mindig feldobja a kedvemet. Még útközben vettem egy magazint, amit egy padra leülve elő is vettem és lapozgatni kezdtem. Nem sokkal később két kezet éreztem a szememen. Nem pánikoltam be, mert Harry illatát ezer közül is felismerném.
- Hogy hogy ilyen hamar végeztél? - mosolyogtam, majd le is ült mellém.

- Azt hittem legalább megijedsz.. - húzta a száját.

- Oh.. Bocsánat.. Vedd úgy hogy majd bepisiltem.. - meresztettem rá meggyőző szemeket. Felnevetett, és egyre jobban érzem azt, hogy ez a nevetés a világ legédesebb nevetése..
- Egyébként köszönöm a reggelit. - Mosolyogtam rá. Mosolyogva nyomott egy puszit a homlokomra, majd felállt.

- Hova mész ? - Vontam fel a szemöldököm.

- Te is jössz.

- Valóban ?

- Csak gyere. 
Értetlenül mentem utána, kezét elengedtem. Nem akartam, hogy a média tőlünk legyen zajos, bár már tök mindegy, ha láttak együtt Harry Styles-al akkor már nem úszod meg pletyka nélkül..

- Harry, igazán örülnék, ha elmondanád merre tartunk, mert kezdek félni, hogy egy sötét helyre viszel, ahol aztán megerőszakolsz.. - mondtam fapofával. Hátra nézett rám egy amolyan "remélem ezt nem gondoltad komolyan" fejjel, elkapta a csuklóm és futni kezdett velem.

- Oké, megjöttünk. - állt meg végre egy mosollyal és rám nézett.

- Oh, kisállat kereskedő.. Édes.. - mondtam egy értetlen vigyorral. Felnevetett.

- A mellette lévő feliratot olvasd el.. - vigyorgott. Így is tettem.

- Harry, ez is egy sötét hely.. Különben is, miért nem lehetett simán elhívni..? És nem elráncigálni.. Már tényleg kezdtem félni.. - vágtam hozzá, persze finoman.

- Oké, akkor elhívlak... Ali, eljössz velem a moziba?..Igen?..Király! - vigyorgott, és már bent is voltunk az épületben.

- Amúgy bocsi, ha megijedtél, csak elfelejtettem hogy jegyet vettem az egyik filmre, és az pediiig.. - megnézte óráját. -2 perc és kezdődik. - felém tartotta kezét, és várta hogy megfogjam. Gondoltam egy moziba csak nincsenek paparazzik, így elfogadtam. Először most ajánlotta fel, máskor bezzeg rögtön megfogta a kezem..

Összefonta ujjainkat, és így sétáltunk el a teremig, miután vettünk rágcsát és inni.
- Nem hiszem el, hogy egy horrorfilmre vettél jegyeket.. - Bokszoltam bele enyhén a vállába, miközben a terem felé haladtunk.

A terem totál üres volt.

- Ezt te intézted így..? - Kérdeztem meg a  fürtöskét.

- Így te választhatod ki, hogy hova üljünk.. - Mosolyogva nyomott egy puszit a számra. Nagy döntés állt előttem.. Hova üljünk..? Beszaladtam az egyik sorba és leültem az egyik székre. Harry is beült mellém és a film el is kezdődött.

- Meggondoltam magam.. Üljünk hátrább. - Felálltam és hátra siettem. Ott is ültünk vagy 5 percet.

- Az előbb jobb volt..- Gondolkodtam hangosan. Felakartam állni, de Harry megfogta a csuklóm és az ölébe ültetett.

- Marad. - Szólt rám fapofával.

- De ott jobb volt.

- Itt is ugyan olyan jó. - Vigyorodott el.

- Utálatos vagy. - Játszottam a sértődöttet.

- Igen ? - "Háborodott" fel.

- Igen. - Bólintottam és igyekeztem megőrizni komolyságom.
Inkább a filmre figyeltem, csak hogy ne olvadjak el zöld szemeitől.. Őszintén? Igen, rohadt félelmetes volt.. A fejek csak úgy repkedtek, itt egy hús cafat, ott egy hús cafat, innen jön egy zombi, onnan jön egy zombi.. Örültem, hogy legalább nem 3D-s..

- Oké, én ezt nem bírom.. - álltam fel öléből, de nem jutottam messzire, vissza húzott.

- Hát akkor hozzám bújhatsz, ha gondolod.. - hallottam hangjában a huncut vigyort. Miután elküldtem a francba, áttettem másik oldalára a lábaimat, nyaka köré fontam karjaimat, majd fejemet a nyakába fúrtam.

- Remélem tudod, hogy utállak most.. - mormogtam, de egy nagy sikítás jött a filmből, amire összerezzentem.

- Hmm.. Majd kiengesztellek valamivel. - mosolygott. 

- Úgy se tudsz.. - néztem rá cinikusan. Sok mindent nem tud csinálni, amitől levesz a lábamról.. Vagyis azt hittem..~

Miután felvette velem a szemkontaktust, már nem éreztem semmi félelmet, testemet melegség árasztotta el, és már egyre jobban vágytam csókjára, finom ajkaira.

Kínzott egy darabig.. Persze, hogy ne, miért is ne? Mivel pillanatnyilag cselekedni nem sok mindent tudtam, így csak idegesen vártam, mikor csókol már meg végre. Először ajkaimra lehelt egy iszonyatosan lágy puszit, majd ajkaim szadizásával folytatta.. Elvigyorodott, gondolom már látta rajtam, hogy nem bírom a kiképzést.. Egyre jobban vágytam ajkaira.. Aztán végre megcsókolt. Először lassan, majd ritmusosan táncoltak ajkaink.. Aztán fülemhez hajolt, és belesúgott valamit.

- Haragszol még?.. - hangjában ismét ott volt az a huncutság, és leheletétől kirázott a hideg.
Bár nagy nehezen, de sikerült visszazökkentem a valóságba.

- Igen. - Arcomon akaratlanul is egy gonosz mosoly jelent meg. Tudta nagyon jól, hogy miért mondtam igent. Azzal az egy csókkal nem értem be.. Még szorosabban magához ölelt, majd apró puszikat lehelt a nyakamra. Köztudott, hogy rettenetesen csikis a nyakam, szóval felnevettem és összehúztam magam.

- Máshol is csikis vagy ? - Pislogott rám aranyosan.

- Nem.. - Mondtam bizonytalanul.

- Akkor nem gond, hogyha ezt csinálom..? - Pólóm alá nyúlva cirógatta meg az oldalamat. Már az érintésétől is bőven kirázott a hideg, és a csikisségem is rátett egy lapáttal..

- Most hagyd abba! - Nevettem fel.
Harry nevetve próbálta még kitalálni hol vagyok csikis, de én már rendesen röhögőgörcsöt kaptam..

-Oké-oké, elég lesz! -dobtam neki egy marék popcornt. Hirtelen nagy szemekkel rám nézett, és egy hatalmas vigyor jelent meg arcán.

-Igen?? -húzta fel szemöldökét is.

-Igen! -válaszoltam nevetve, még mindig nem tudtam abba hagyni a nevetést. Hirtelen nekem vetette magát, felkapott és a mozi vászon elé vitt, ami még félelmetesebb volt. Oda tartott a vászon elé, hogy láthassam, de ebben a pillanatban pont egy zombi fejét mutatták, ami őrjöngött, és úgy megijedtem, hogy felsikítottam, és hirtelen vissza csapódtam Harry-re, aki mindezen jót röhögött.. Kiestem karjai közül, jól bokán rúgtam, és gyorsan elfutottam. Kellett egy kis idő, míg felfogta, hogy ott hagytam. Vigyorogva kezdett el utánam futni, ami egy ilyen film után (közben..~) elég ijesztő volt, főleg hogy egy helyben álltam, és néztem őt. Mikor kapcsoltam, hogy menekülni kéne, elkezdtem futni, de így még ijesztőbb volt, hogy engem kerget.. Hiába, ha az embernek bátyja van, és kiskorában ijesztgeti, vannak ilyen megszokások..~
Egy idő után Harry megszűnt létezni.. Mármint bármerre fordultam nem láttam sehol..

- Harry.. Nem vagy vicces.. Gyere elő..- Beteges, hogy 18 éves létemre ennyire félős vagyok.. Semmi válasz nem jött.

- Itt hagylak..- Semmi..

- Nem fogok veled szoba állni sem..- Még mindig semmi.

- Harry.. Mindjárt összeszarom magam.. Told elő a képed! - Kétségbe esetten forgolódtam..
Még mindig semmi..

- Oké.. Ha te is így, akkor én is.. Viszlát, Harold! - ezzel befordultam, hogy kimegyek a teremből, de amint nyúltam volna a kilincsért, Harry elém termett, pont amikor a filmben felsikítottak. Mondanom se kell, a csajjal együtt sikítottam..

 -Hogy mennél el a jó büdös francba!!! - kiabáltam, meglöktem, és ki vágtáztam végleg a teremből. Futtában elköszöntem az engem bámuló emberektől akik ott dolgoznak, és kifutottam az utcára.